A túlbonyolított pénzfelhasználási szabályok drasztikus leegyszerűsítését javasolja az Európai Bizottságnak a 2020-at követő kohéziós politikában a testület által felkért szakértőkből álló csoport - derült ki a napokban megjelent jelentésből. A következő ciklusban az Unió már csak a stratégiai beruházási prioritásokat és a kiadásokra vonatkozó elveket szabályozná. A szabályok egyszerűsítésével hatékonyabban lehetne fellépni a csalás és korrupció ellen.
Alaptalannak tűnik a magyar kormány azon korábbi "riogatása", hogy 2020 után már nem, vagy csak alig lesznek uniós támogatások, de attól igenis tartani lehet, hogy a felzárkóztatási és agrártámogatásaink akár radikálisan is csökkenni fognak. Az Európai Bizottság minap közzétett, az EU költségvetési kilátásairól szóló vitairatának öt forgatókönyve közül ugyanis háromban elég világosan benne van ennek a két kasszának a nominális csökkentése, egy további forgatókönyvnél pedig legjobb esetben is csak az összegek szinten tartása esélyes. Egy minapi brüsszeli beszéd alapján a Magyarországnak kulcsfontosságú két kassza mérete akár 18-20%-kal is csökkenhet, ami a mostani uniós ciklushoz képest 6-7 milliárd euró forráscsökkenést okozna 2020 után. Ezt el tudná fedni a kormány a hazai pályázók és gazdák felé, ha megnövelné a magyar költségvetési hozzájárulásokat, és/vagy belépne az ország az eurózónába. Utóbbi tehát erős anyagi ösztönző lenne és ez lenne az egyik formája annak a visszautasíthatatlannak mondott brüsszeli ajánlatnak, amiről korábban mi is írtunk.
A Brexit és a szaporodó uniós feladatok miatt évente mintegy 20 milliárd eurós deficit keletkezne 2020 után az Európai Unió költségvetésében, aminek befoltozására kézenfekvő lenne drasztikusan vágni a kiadásokat, de ez nem az üdvözítő út - fejtette ki meglátását a Hetedik Kohéziós Fórumon tartott beszédében Günter Öttinger. Az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa szerint két út előtt áll most Európa és ahhoz, hogy 2021 körül ne legyen kapkodás és pénzhiány az EU-ban, a gyorsabb utat kellene választani. A fórum első napján elhangzott további fontos üzenetekről külön cikket írtunk:
A most szerdai uniós biztosi ülésen többen is támogatták azt, hogy az EU jövőbeli költségvetési irányairól szóló vitaanyag tegye megfontolásra érdemesnek azt, hogy a jogállamisági kritériumokhoz kössék a kohéziós támogatások kifizethetőségét - tudta meg a Bruxinfo. Az anyag végső szövegéről a jövő hétfő-keddi nagy brüsszeli kohéziós konferencia után szerdán szavaznak, de ha bele is kerül a végső változatba ez az árukapcsolás (amit májusban a németek már felvetettek, de az Európai Bizottság elnöke ellenez), akkor is csak elvi síkon, opcióként és csak nagyon röviden fog belekerülni. Ettől ez még rendkívül fontos jelzés lehet Magyarországnak, amely egyébként is több kritikát kapott az utóbbi napokban is, részben a jogállamisági viták miatt:
"Egyetlen eurót se költsünk el európai hozzáadott érték nélkül" - többek között ezt nyilatkozta Günter Öttinger uniós biztos az Európai Bizottság által kiadott fejlesztéspolitikai magazinnak, amely a jövő hétfő-keddi nagy brüsszeli kohéziós konferenciára időzítve jelenik meg.
A német kormány szerint meg kellene fontolni, hogy a kohéziós alapok megőrzését 2020 után a jogállamiság alapelveinek betartásához kössék. Először fordul elő, hogy ez a szóban már emlegetett politikai összefüggés írásban is megjelenik, ráadásul éppen az uniós büdzsé legnagyobb befizetőjétől - írja a Bruxinfo.
Bár a jogszabályok szerint idén év végéig be kellene mutatnia az Európai Bizottságnak a 2020 utáni újabb uniós költségvetés átfogó tervét, de a Brexit-tárgyalások bonyolultságára tekintettel azt fogja javasolni a költségvetési biztos, hogy ezt a határidőt fél évvel 2018 nyarára elhalasszák - hangzott el a bejelentés egy pénteki brüsszeli konferencián a Bruxinfo beszámolója szerint. Günter Öttinger egyúttal azt is jelezte, hogy bár küzdeni fog a kohéziós politikára fordított kiadások megkurtítása ellen, de ezt nem tudja teljességgel kizárni , mivel a németek és az osztrákok ennek megvágását szeretnék.
A 2014-2020-as időszakra szóló kohéziós politika reformjának egyik legfontosabb eleme azoknak az előfeltételeknek a bevezetése volt, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy forrásokban részesülhessenek az európai strukturális és beruházási alapokból - tudhatjuk meg az Európai Bizottság sajtóközleményéből. A tagállamok jelenleg az előfeltételek 86%-át teljesítik.
Magyarországon is múlik, hogy 2020 után megmaradnak-e az EU-források és ennek érdekében be kell bizonyítanunk, hogy a legjobb projekteket választjuk ki, amelyek valós gazdasági hatást produkálnak - többek között ezeket hangsúlyozta a Portfolio Uniós Források konferenciájára eljuttatott videó üzenetében Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért és EU-támogatásokért felelős uniós biztosa szerint nehéz tárgyalások kezdődnek idén, amelyek mentén kialakulnak majd a 2020 utáni uniós költségvetés keretei.
Magyarország EU-tagsága megingathatatlan, de a tagság nyomán kapott uniós támogatások csak részben ellensúlyozzák, hogy "a többi EU-ország hatalmas tőkéje legázol bennünket" - fejtette ki álláspontját a minap Münchenben járt Orbán Viktor kormányfő a mai Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban.
A 2014-2020 ciklusbeli fejlesztési programok "meggyőző és hiteles startja, a sikeres végrehajtással együtt a leghatásosabb érvünk lehet egy erős kohéziós politika 2020 utáni fenntartása mellett" - szögezte le a visegrádi négyek és további négy térségi uniós ország fejlesztéspolitikai vezetői előtt Prágában mondott beszédében Corina Cretu.
Sikerült ma Prágában a visegrádi négyeknek és négy másik térségi uniós tagállamnak egységes álláspontot kialakítania a 2020 utáni uniós kohéziós politikáról, sőt ezt az álláspontot a jelek szerint az Európai Bizottság is felkarolja - tudta meg a Portfolio.
Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.
